Fűtésrendszerek

Klíma

Egy-egy helyiség vagy külön szabályozott zóna fűtésére és nyári hűtésére ajánljuk, különösen akkor, ha nem szeretne vizes fűtési hálózatot kiépíteni. Meglévő fűtés rugalmas kiegészítője is lehet.

Fűtésre alkalmas klímát akkor javaslunk elsőként, ha például a nappalit, dolgozószobát, tetőteret vagy egy újonnan kialakított helyiséget szeretné fűteni és hűteni. Jó kiindulási irány felújításnál, ha a központi fűtés bővítése körülményes, illetve átmeneti időszakban a meglévő rendszer kiegészítésére. A klíma levegő–levegő hőszivattyú: közvetlenül a helyiség levegőjét melegíti vagy hűti, ezért gyorsan reagál a beállításokra, és nem igényel vizes fűtési csőhálózatot.

Mire a legalkalmasabb?

Helyiségenkénti komfort biztosítására, különösen ott, ahol a nyári hűtés is fontos. A beltéri egységek elhelyezésénél a légáramlást és a zajt a helyiség használatához kell igazítani. Több, ajtóval elválasztott szoba egyenletes ellátásához több beltéri egységre lehet szükség; egy folyosói készüléktől nem várható automatikusan az egész lakás kifűtése. A kondenzvíz elvezetését és a rendszeres tisztítás lehetőségét is meg kell oldani.

Mikor választanánk főfűtésnek, és mikor mást?

Klíma teljes lakás főfűtéseként is szóba jöhet, ha minden helyiség hőigénye lefedhető, és a készülékek téli teljesítménye megfelelő. Ha egységes vizes központi fűtést és melegvíz-készítést szeretne, inkább levegő–víz hőszivattyút vizsgálnánk; a hagyományos split klíma használati melegvizet nem készít. Ha kizárólag meleg padló a cél, a burkolat alatti komfortfűtés illeszkedik jobban az igényhez.

COP és SCOP klímás fűtésnél

A klíma fűtési hatékonyságát is COP- és SCOP-adatokkal lehet jellemezni. A COP egy megadott mérési pont hatékonysága, a SCOP pedig egy szabványos fűtési szezoné. Szemléltető SCOP 4 esetén 1 kWh villamos energiához 4 kWh hő tartozik a referencia-szezonban; a tényleges érték a használattól és az időjárástól függ.

A magas SCOP önmagában nem mutatja meg, hogy a klíma téli hidegben kifűti-e a helyiséget. Ehhez az adott kültéri hőmérsékleten leadott fűtési teljesítményt, a leolvasztás hatását és a helyiségek hőigényét is ellenőrizni kell. A hűtés hatékonyságát más mutatók, az EER és a SEER írják le.